A szülőd már nem tud dönteni (például demencia miatt): támogató, előzetes jognyilatkozat, gondnokság

Három út van, a legenyhébbtől a legerősebbig. Ha a szülőd csak kisebb mértékben szorul segítségre, kérhet támogatót. A belátási képesség az, hogy a szülőd átlátja a döntései következményeit. Ha ez mentális zavar miatt tartósan vagy időnként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy teljesen hiányzik, a bíróság gondnokság alá helyezheti. A cselekvőképesség azt jelenti, hogy a szülőd maga köthet szerződést és tehet jognyilatkozatot. A bíróság ezt csak akkor korlátozza, ha a szülőd jogait más módon nem lehet megvédeni.

Tipp: Meghatalmazást (Meghatalmazás: hogy más intézhesse helyetted a hivatalos ügyeket) és előzetes jognyilatkozatot a szülőd csak addig írhat alá, amíg érti, mit ír alá. Aki az aláíráskor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik, annak a nyilatkozata főszabály szerint semmis.

A támogatott döntéshozatalt a szülőd maga kéri a lakóhelye szerinti gyámhivataltól, és csak az egyetértésével működik. A támogatót a szülőd jelöli meg a gyámhivatal előtt, személyesen. A gyámhivatal mindkettőtöket meghallgatja, és a támogatóként vállalkozó személyt rendeli ki. Egy szülő mellé a gyámhivatal legfeljebb két személyt rendelhet ki. A támogató a szülőd kérésére ott van a hivatali és bírósági eljárásokon, és segít a döntésben. A döntést továbbra is a szülőd hozza meg.

Tipp: Arra az ügycsoportra nem lehet támogatót kirendelni, amelyben a szülőd már gondnokság alatt áll. A gyámhivatal a kirendelést ötévenként felülvizsgálja.

Az előzetes jognyilatkozatban a szülőd előre megmondja, mi legyen, ha később gondnokság alá kerül. Megnevezheti, kit javasol gondnoknak, kizárhat embereket, és megszabhatja, hogyan járjon el a gondnok egyes ügyeiben. Megteheti közokiratban (ilyet például a közjegyző készít), ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban, vagy a gyámhivatal előtt személyesen. A nyilatkozat önmagában nem ad jogot arra, hogy helyette intézkedj. Akkor lép hatályba, ha a bíróság gondnokság alá helyezi, és az ítéletben elrendeli az alkalmazását. Csak akkor teheti meg, ha még cselekvőképes, és érti, mit nyilatkozik.

Tipp: Be kell jegyeztetni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába: ezt a szülőd kérelmére a lakóhelye szerinti járásbíróság végzi. A bejegyzés elmaradása nem teszi érvénytelenné a nyilatkozatot. A szülőd később módosíthatja vagy visszavonhatja, ugyanígy: közjegyzőnél, ügyvédnél vagy a gyámhivatalnál, amíg érti, mit nyilatkozik.

Ha a szülőd már nem tud dönteni, a gondnokságról a járásbíróság dönt, per útján. A törvény szerint kérheti a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona (például a gyereke) vagy testvére. Kérheti még a gyámhivatal és az ügyész. Ha nem élsz együtt a szülőddel, és bizonytalan vagy, indíthatsz-e pert, jelezd a helyzetet a gyámhivatalnak. Ha a gyámhivatal tudomást szerez a szükségességről, értesíti a hozzátartozókat. Ha ők a gyámhivatal tájékoztatását követő hatvan napon belül nem indítanak pert, a gyámhivatalnak kell megindítania. A bíróság részleges vagy teljes gondnokságot mondhat ki.

Tipp: A pert keresetlevéllel indítod. Ügyvéd nélkül erre a bíróság nyomtatványát is használhatod. Jogi képviselő járásbíróságon nem kötelező. A gondnoksági perben a felet költségmentesség illeti meg. Az ítélet ellen a közlésétől számított 15 napon belül fellebbezhetsz. A per hosszára a törvény nem ad végső határidőt.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhivatal ideiglenes gondnokot rendelhet a szülődnek. Ennek feltétele, hogy a gondnokság indokoltnak látszik, és személyét vagy vagyonát másképp nem lehet megvédeni. A kirendelő határozat megmondja, mely ügyekben járhat el. Ha csak a vagyon védelme sürgős, a gyámhivatal zárlatot rendelhet el a vagyonra vagy egy részére, és zárgondnokot jelöl ki. A gyámhivatalnak ezután nyolc napon belül meg kell indítania a gondnokság alá helyezési pert.

Tipp: A bíróság az ideiglenes gondnokrendelést vagy a zárlatot a keresetindítástól számított harminc napon belül hivatalból felülvizsgálja.

A gondnokot nem a bíróság, hanem a gyámhivatal rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes személy, aki vállalja. Elsősorban azt rendelik ki, akit a szülőd az előzetes jognyilatkozatában megjelölt, vagy maga megnevezett, ha ez nem ellentétes az érdekeivel. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a vele együtt élő házastársat vagy élettársat. Ha nincs ilyen, a gyámhivatal alkalmas személyt keres. Előnyben részesíti azt a hozzátartozót, aki szükség esetén a szülőd gondozását is el tudja látni. Ha senki sem vállalja, hivatásos gondnokot rendelnek.

Tipp: Nem lehet gondnok, akit a szülőd az előzetes jognyilatkozatában kizárt, aki ellen kifejezetten tiltakozik, vagy akinek a kirendelése ellentétes az érdekeivel.

A gondnok a bíróság által megszabott ügycsoportokban a szülőd törvényes képviselője. Teljes gondnokságnál a nevében jár el. Ha a szülőd tud véleményt nyilvánítani, meg kell hallgatnod a kívánságát, és lehetőség szerint figyelembe kell venned. A gyámhivatal felügyeli a munkádat: felhívására bármikor, egyébként az éves számadással együtt beszámolsz a működésedről és a szülőd állapotáról. Ha a vagyonát is te kezeled, erről évente számadást kell készítened. Nem kell, ha a szülődnek nincs vagyona, és a jövedelme a jogszabályban megadott határ alatt van. Ha megszűnik a tisztséged, tizenöt napon belül végszámadást kell benyújtanod.

Tipp: Gondnokként nem ajándékozhatsz a szülőd vagyonából, és nem mondhatsz le a jogairól ellenérték nélkül: az ilyen nyilatkozat semmis. A gyámhivatal felhívására át kell adnod azt a pénzt és értéktárgyat, ami a folyó kiadásokhoz nem kell. Ezekről csak a jóváhagyásával rendelkezhetsz. Minden bevételről és kiadásról őrizd meg a bizonylatot: a számadáshoz csatolni kell. Közeli hozzátartozónak a gyámhivatal egyszerűsített számadást engedélyezhet.